Akkor folyt. köv., ahogy ígértem.
És most megijedtem egy picit. Adtam magamnak pár nap szabadnapot, mert kimerültem. És ma láttam, hogy a Tanár úr táblázatában "bepirosodtam". Nos, mivel úgy tudom, lehet pótolni ennél a tárgynál, nem adom fel, folytatom, és megcsinálom a feladatokat. Ámen.
A tanulói és tanári kompetenciák után, lássuk az úgy nevezett adminisztrátori kompetenciákat. Ez nézőpont függvényében lehet rendszergazda vagy asszisztensi kompetencia is.
Az első ilyen a látnoki vezetés. Vagyis, meglátni, vállalni a jövőképet és másokat is lelkesíteni. A közös víziók inspirálása, a megvalósítás támogatása és vezetése, a kiválóság, az átalakulás támogatása. Mindezt meg kell látni. Az adminisztrátori szerep esetében fontos, hogy a digitális korszak tanulási kultúráját kialakítsák, támogassák és fenntartsák. Az adminisztrátor, amolyan közvetítőként, jó példákkal kell, hogy képessé tegye a tanárokat a technológia és a források használatára. És ugyanerre kell buzdítani a tanárokat is, használja a technológiát. Vajon ma, hány olyan tanár van még Magyarországon, aki nem használja, netalán ellenzi is a digitális korszak vívmányait? A középiskolai osztályfőnökömet nagyon szerettem, de nagyon furcsán állt a technológia adta lehetőségekhez. Már minden osztálytársamnak volt szinte mobiltelefonja, de ha bármi gondunk, bajunk vagy kérdésünk volt, őt csak az otthoni, vezetékes telefonszámán lehetett elérni, nem volt hajlandó mobiltelefont vásárolni, pedig, ha vissza akarok utalni az előző blogokra, a "baby-bumm" nemzedék tagja, aki a mindennapi életét az Y és Z generáció tagjai között tölti.
Az adminisztrátori szerep egyik fő velejárója a rendszerszintű fejlesztésben való közreműködés, máshogy mondva, a vezetés menedzsment szervezeti változásainak támogatása. Fontos, hogy mindenképpen pozitív támogató legyen, értse is, és tudja is közvetíteni azt.
És, mint mindenki másnál, az adminisztrátoroknál sem lehet megkerülni a digitális állampolgárságot. A digitális társadalom új lehetőségeket biztosít a kommunikáció, a munkavégzés és az oktatás területén. Ahogyan a szabad fejlett társadalmak története mutatja, a lehetőségek és előnyök kötelezettségeket is vonnak maguk után. Törvények határozzák meg a mindenkire kötelező szabályokat és megsértésük következményeit. Az embereket - különösen a fiatalokat - el kell igazítani a jogok és kötelezettségek összetett rendszerében - mind a fizikai, mind a digitális világban. Ez vonatkozik a tanárokra és az adminisztrátorokra egyaránt. A tanulókat segíteniük kell abban, hogy a digitális állampolgári címet méltó módon viselhessék.
Ígértem még, hogy a digitális írástudásról ejtek még néhány szót. Először is, kezdjük ott, hogy a digitális írástudás magas szintű elsajátítása ma már létfontosságú az infokommunikációs társadalom tagjai számára. A technika ugrásszerű fejlődésével lépést kell tartania az informatikai képzésnek, informatikai oktatásnak is, hiszen ezek nélkül elképzelhetetlen mindazon fejlett rendszerek tudatos, mindennapi használata, melyek rendelkezésünkre állnak. Mivel, a digitális írástudást el kell sajátítani (és még a Z generáció számára sem az anyatejjel ivódik be, mint valami veleszületett képesség), nem is mindenki tud azonosulni a digitális dimenziókkal és annak velejáróival. Az előző blogokban említettem már, hogy vannak olyanok, akik, nem érdeklődnek egyáltalán az internet világa iránt, de vannak olyanok is, akik életében jelen van ugyan, de egyáltalán nem rendszeres felhasználói. Ha már náluk tartunk, Csepeli György teóriáját szeretném megosztani az olvasókkal, aki úgy véli, hogy két nagy csoportra lehet osztani a felhasználókat, a „cselekvőkre”, az érték teremtőkre és a „szenvedőkre” akik pesszimistán, gyanakodva figyelik a változásokat. Sajnos hazánkban nagyon sok a „szenvedők” száma, a legtöbb „cselekvő” Észak-Európában található. Megoldással is szolgál a problémára, miszerint, az individuális morál cselekvőképességét kell növelnünk, hiszen a technikai eszközeink már adottak. Ez viszont csak átgondolt, közös programok révén valósulhat meg.
És most megijedtem egy picit. Adtam magamnak pár nap szabadnapot, mert kimerültem. És ma láttam, hogy a Tanár úr táblázatában "bepirosodtam". Nos, mivel úgy tudom, lehet pótolni ennél a tárgynál, nem adom fel, folytatom, és megcsinálom a feladatokat. Ámen.
A tanulói és tanári kompetenciák után, lássuk az úgy nevezett adminisztrátori kompetenciákat. Ez nézőpont függvényében lehet rendszergazda vagy asszisztensi kompetencia is.
Az első ilyen a látnoki vezetés. Vagyis, meglátni, vállalni a jövőképet és másokat is lelkesíteni. A közös víziók inspirálása, a megvalósítás támogatása és vezetése, a kiválóság, az átalakulás támogatása. Mindezt meg kell látni. Az adminisztrátori szerep esetében fontos, hogy a digitális korszak tanulási kultúráját kialakítsák, támogassák és fenntartsák. Az adminisztrátor, amolyan közvetítőként, jó példákkal kell, hogy képessé tegye a tanárokat a technológia és a források használatára. És ugyanerre kell buzdítani a tanárokat is, használja a technológiát. Vajon ma, hány olyan tanár van még Magyarországon, aki nem használja, netalán ellenzi is a digitális korszak vívmányait? A középiskolai osztályfőnökömet nagyon szerettem, de nagyon furcsán állt a technológia adta lehetőségekhez. Már minden osztálytársamnak volt szinte mobiltelefonja, de ha bármi gondunk, bajunk vagy kérdésünk volt, őt csak az otthoni, vezetékes telefonszámán lehetett elérni, nem volt hajlandó mobiltelefont vásárolni, pedig, ha vissza akarok utalni az előző blogokra, a "baby-bumm" nemzedék tagja, aki a mindennapi életét az Y és Z generáció tagjai között tölti.
Az adminisztrátori szerep egyik fő velejárója a rendszerszintű fejlesztésben való közreműködés, máshogy mondva, a vezetés menedzsment szervezeti változásainak támogatása. Fontos, hogy mindenképpen pozitív támogató legyen, értse is, és tudja is közvetíteni azt.
És, mint mindenki másnál, az adminisztrátoroknál sem lehet megkerülni a digitális állampolgárságot. A digitális társadalom új lehetőségeket biztosít a kommunikáció, a munkavégzés és az oktatás területén. Ahogyan a szabad fejlett társadalmak története mutatja, a lehetőségek és előnyök kötelezettségeket is vonnak maguk után. Törvények határozzák meg a mindenkire kötelező szabályokat és megsértésük következményeit. Az embereket - különösen a fiatalokat - el kell igazítani a jogok és kötelezettségek összetett rendszerében - mind a fizikai, mind a digitális világban. Ez vonatkozik a tanárokra és az adminisztrátorokra egyaránt. A tanulókat segíteniük kell abban, hogy a digitális állampolgári címet méltó módon viselhessék.
Ígértem még, hogy a digitális írástudásról ejtek még néhány szót. Először is, kezdjük ott, hogy a digitális írástudás magas szintű elsajátítása ma már létfontosságú az infokommunikációs társadalom tagjai számára. A technika ugrásszerű fejlődésével lépést kell tartania az informatikai képzésnek, informatikai oktatásnak is, hiszen ezek nélkül elképzelhetetlen mindazon fejlett rendszerek tudatos, mindennapi használata, melyek rendelkezésünkre állnak. Mivel, a digitális írástudást el kell sajátítani (és még a Z generáció számára sem az anyatejjel ivódik be, mint valami veleszületett képesség), nem is mindenki tud azonosulni a digitális dimenziókkal és annak velejáróival. Az előző blogokban említettem már, hogy vannak olyanok, akik, nem érdeklődnek egyáltalán az internet világa iránt, de vannak olyanok is, akik életében jelen van ugyan, de egyáltalán nem rendszeres felhasználói. Ha már náluk tartunk, Csepeli György teóriáját szeretném megosztani az olvasókkal, aki úgy véli, hogy két nagy csoportra lehet osztani a felhasználókat, a „cselekvőkre”, az érték teremtőkre és a „szenvedőkre” akik pesszimistán, gyanakodva figyelik a változásokat. Sajnos hazánkban nagyon sok a „szenvedők” száma, a legtöbb „cselekvő” Észak-Európában található. Megoldással is szolgál a problémára, miszerint, az individuális morál cselekvőképességét kell növelnünk, hiszen a technikai eszközeink már adottak. Ez viszont csak átgondolt, közös programok révén valósulhat meg.
A digitális írástudás és kompetencia, a digitális állampolgárság fontos része kell, hogy legyen. Ahhoz, hogy elérhessük a digitális kompetenciát és aktív gyakorlói lehessünk, első lépésben fel kell építeni a digitális identitásunkat. Ez azt jelenti, hogy a személyes online jelenlét elengedhetetlen, e nélkül hiányt szenvedünk. Itt jut eszembe, hogy korábban hallhattuk valamelyik webinárium alkalmával, a digitális hontalanok fogalmát. Ők azok, csak hogy tudjuk, akik még e-mail címmel sem rendelkeznek. Vajon hányan vannak a világban?
Médiaműveltség vagy digitális írástudás, avagy a médiafüggetlen tartalomközlés. Az, hogy valaki tud e-mail-t írni és elküldeni, még nem fedi le a digitális írástudás fogalmát. Inkább úgy tudnám meghatározni, hogy mikor mindenhez és mindenhova tudok tartalmat közölni. Például, ahogy most én is teszem, a személyes véleményemet viszem bele egy blogbejegyzésbe, amely az iskolai témához való hozzászólásomat jelenti. Igyekszem a témával kapcsolatos szakmai ismereteimet is belevinni, részint személyes élmény, részint pedig szakirodalom alapján.
Az információmenedzsment is fontos része a digitális írástudásnak. Az információmenedzsment egy olyan infrastruktúra, mely azt a célt szolgálja, hogy kezeli és feldolgozza az információt. Az információmenedzsment minden szakterületen és a társadalom különböző szintjein is jelen van. A szükséges információt folyamatosan gyűjti, tárolja, visszakeresi, hozzáférhetővé teszi és eljuttatja oda ahol igénylik. Az információ menedzsment szerepe az, hogy az információkat maximálisan felhasználhatóvá tegye. Folyamatos változás alatt áll és mivel az információs környezet sosem információ szegény, mindig szolgáltat valamit. Egyéni és közösségi formában is megjelenik.
Az online és web 2.0 eszközök produktív, interaktív használata szintén létfontosságú a digitális írástudás nézőpontjából. Elvégre, én magam is részévé válok a folyamatnak, hiszen tartalomközlőként jelenek meg, ha rendelkezem digitális írástudással.
A már sokszor emlegetett digitális állampolgárság elsődleges elemei, az etikai és jogi irányelvek szerinti online és virtuális jelenlét itt is irányadó és nem lehet elmenni mellette!!
A digitális írástudás tökéletes műveléséhez, az előbb felsorolt területeket mindenkinek ajánlatos folyamatosan fejlesztenie.
Végezetül egy kis fogalomrendszer a digitális világból, hogy világosabb képet kapjunk:
1. Digitális hozzáférés: a társadalom elektronikus kommunikációs rendszerének elérése.
2. Digitális kereskedelem: vásárlás és eladás az interneten.
3. Digitális kommunikáció: részvétel az információk elektronikus cseréjében
4. Digitális írástudás: a digitális technológia értő, racionális használatának képessége
5. Digitális etikett: az elektronikus társas érintkezés standard szabályai
6. Digitális jog: a digitális technológia használatának jogi szabályrendszere
7. Digitális egészség és jóllét: a fizikai és lelki egészség és a digitális technológia kapcsolat
8. Digitális biztonság: a digitális technológia használóinak szüksége van személyes biztonságuk megőrzésére és hálózati kapcsolatai biztonságának fenntartására.
Médiaműveltség vagy digitális írástudás, avagy a médiafüggetlen tartalomközlés. Az, hogy valaki tud e-mail-t írni és elküldeni, még nem fedi le a digitális írástudás fogalmát. Inkább úgy tudnám meghatározni, hogy mikor mindenhez és mindenhova tudok tartalmat közölni. Például, ahogy most én is teszem, a személyes véleményemet viszem bele egy blogbejegyzésbe, amely az iskolai témához való hozzászólásomat jelenti. Igyekszem a témával kapcsolatos szakmai ismereteimet is belevinni, részint személyes élmény, részint pedig szakirodalom alapján.
Az információmenedzsment is fontos része a digitális írástudásnak. Az információmenedzsment egy olyan infrastruktúra, mely azt a célt szolgálja, hogy kezeli és feldolgozza az információt. Az információmenedzsment minden szakterületen és a társadalom különböző szintjein is jelen van. A szükséges információt folyamatosan gyűjti, tárolja, visszakeresi, hozzáférhetővé teszi és eljuttatja oda ahol igénylik. Az információ menedzsment szerepe az, hogy az információkat maximálisan felhasználhatóvá tegye. Folyamatos változás alatt áll és mivel az információs környezet sosem információ szegény, mindig szolgáltat valamit. Egyéni és közösségi formában is megjelenik.
Az online és web 2.0 eszközök produktív, interaktív használata szintén létfontosságú a digitális írástudás nézőpontjából. Elvégre, én magam is részévé válok a folyamatnak, hiszen tartalomközlőként jelenek meg, ha rendelkezem digitális írástudással.
A már sokszor emlegetett digitális állampolgárság elsődleges elemei, az etikai és jogi irányelvek szerinti online és virtuális jelenlét itt is irányadó és nem lehet elmenni mellette!!
A digitális írástudás tökéletes műveléséhez, az előbb felsorolt területeket mindenkinek ajánlatos folyamatosan fejlesztenie.
Végezetül egy kis fogalomrendszer a digitális világból, hogy világosabb képet kapjunk:
1. Digitális hozzáférés: a társadalom elektronikus kommunikációs rendszerének elérése.
2. Digitális kereskedelem: vásárlás és eladás az interneten.
3. Digitális kommunikáció: részvétel az információk elektronikus cseréjében
4. Digitális írástudás: a digitális technológia értő, racionális használatának képessége
5. Digitális etikett: az elektronikus társas érintkezés standard szabályai
6. Digitális jog: a digitális technológia használatának jogi szabályrendszere
7. Digitális egészség és jóllét: a fizikai és lelki egészség és a digitális technológia kapcsolat
8. Digitális biztonság: a digitális technológia használóinak szüksége van személyes biztonságuk megőrzésére és hálózati kapcsolatai biztonságának fenntartására.
Jó éjt Mindenkinek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése